|
Az első magyar katonai hetilap
A Honvéd című katonai hetilapot a kiegyezés előkészítésének, illetve a magyar királyi honvédség megszületésének időszakában indította útjára a Honvéd Egyleti Bizottmány. A nemzeti haderő megteremtése és a honvédek érdekében harcba szálló, a korabeli viszonyok között úttörő szerepet vállaló lap megjelenésével egy új virágzó fejezete kezdődött meg a magyar katonai hírlapirodalom történetének.
1848 tavasza igazi változást hozott a magyar sajtóéletben. A pesti polgárok által március idusán kivívott sajtószabadságot április 11-én az uralkodó által is jóváhagyott 1848. évi XVIII. törvénycikkben szentesítették, ami addig soha nem látott lehetőségeket nyitott a sajtótermékek kiadására vállalkozóknak. A forradalom és szabadságharc idején több mint százötven lapot adtak ki Magyarországon. Megszületett az első magyar hadtudományi folyóirat, majd a vész óráiban útjukra indultak a hadi lapok.
Szabadságharc leverésével egyidejűleg a katonai lapok is elhallgattak. Csak a világosi fegyverletétel után tíz évvel kezdhetett bele bátor vállalkozásába Berecz Károly szerkesztő és Werfer Károly kiadó, akik életre hívták a mindössze 1859 júliusától decemberig élő Tárogató című képes hadászati folyóiratot. A hazai sajtóviszonyokat ismerve a vállalkozó szellemű Kápolnay P. István egykori honvédszázados 1862-ben Genfben próbálkozott meg egy mindössze három hónapig élő katonai lappal.
Az 1860-as években már világosan látszott, hogy elkerülhetetlen az osztrák-magyar viszony mielőbbi rendezése, amihez komoly lökést adott az 1866 nyarán elszenvedett osztrák katonai vereség. A kiegyezés előkészítésének időszakában Magyarországon már komoly társadalmi igény mutatkozott az Ausztriától független nemzeti hadsereg megteremtésére, ami ellentétben állt Bécs haderőre vonatkozó elképzeléseivel. Az engedményekért keményen harcoló gróf Andrássy Gyula miniszterelnöknek a tárgyalások során sikerült meggyőzni a konokul ellenálló birodalmi vezetőket, hogy a súrlódásmentes együttműködés egy olyan katonai intézményrendszert követel meg, amely magyar nevet visel, ahol magyarul beszélnek és magyar a vezényleti nyelve.
A honvédségről szóló törvény és a kormány honvédelmi politikájának körvonalazódását rendkívüli érdeklődés kísérte Magyarország szerte. Különösen türelmetlenek voltak a nemzeti haderő ügyének rendezésében az 1861-ben alakult, negyvennyolcas honvédeket tömörítő Honvédegyletek. Mielőtt a haderő formájáról folytatott fontos vita eldőlt volna a Honvéd Egyleti Bizottmány a magyar véderő megteremtésének szorgalmazására és a hadügyi kérdések megvitatására 1867. augusztus 5-én megindította A Honvéd című hetilapot. Az első magyar katonai hetilap alcímet viselő újságot "katonai szaktekintélyek közreműködésével" a Bem törzsében is szolgált, tragikus sorsú gróf Bethlen Olivér honvéd alezredes szerkesztette, munkáját Mikár Zsigmond és Halász Károly honvéd hadnagy segítették. A szerkesztőség kezdetben Pesten a Nádor utcában található Frohner szálló második emeletén működött. A folyamatos oldalszámozású, hetente nyolc nyomtatott lapon megjelenő újság ára előfizetőknek a megjelenés évében 2 forint 50 krajcár, a továbbiakban éves díja 6 forint volt, míg egy példány 15 krajcárba került.
Az 1874. június 30-ig élő lap céljairól és feladatairól az első számában Bethlen Olivér Az olvasóhoz című cikkében ezt írja: "A honvédelem szervezését oly alapon hozni javaslatba, mely népszerű és megfelel a nemzet geniusának ... megismerteti az olvasót az ausztriai hadsereg szervezetének hiányaival, valamint az idegen hadsereg korszerű szervezetével... kötelességünknek tartjuk lapunk hasábjait az osztrák hadi rendszer megtámadóinak megnyitni, hasonlóképpen felveszünk minden olyan czikket is, mely azon megrovásokat helytelennek vallja és állítását kellően indokolja.. A hadi tudományt rendszerezve egybefüggő láncolatban ismertetni meg, és mivel mi honvédek 18 év óta más pályákat követünk, és kevésnek közülünk volt idelye és alkalma a hadi tudomány fejlődését és előmenetelét figyelemmel kísérni, czélszerűnek tartjuk könnyebb tárgyakkal kezdeni meg előadásunkat, számról számra előre haladva, olvasóinkat a nagyobb tudományi szakba belé vezetni..."
A lap általában folytatásos vezércikkel kezdődött, amely katonai szakkérdésekkel, a hadsereg alkalmazhatóságának elveivel foglakozott. Tárcza című rovata a negyvennyolc-negyvenkilences időszak és a magyar hadtörténelem jelentős eseményeit elevenítette fel. A honvédegyleti élet eseményeiről Honvéd-ügy, míg a honvédeknek állítandó emlékművek helyzetéről, valamint az ilyen célú gyűjtések eredményéről a Honvéd-emlék cím alatt olvashatunk híreket, tudósításokat. Az újság rendszeresen jelentkezett Lapszemle című rovatával, amely a hazai és a külföldi sajtó haderőt érintő cikkeiből nyújtott át válogatást az olvasóknak. A Könyvismertetés címszó alatt pedig a nemzetközi és honi katonai szakírók legfrissebb munkáiról tájékozódhattak az érdeklődők. Az Érdekes Közlemények általában ismert negyvennyolcas személyiségek életével, tevékenységével kapcsolatos dolgokról adott tájékoztatót. Az újság Különféle elnevezésű rovatát fellapozva a modern haditechnikai eszközökről, harclejárásokról, a külföldi hadseregek helyzetéről, állapotáról, felszereltségéről találunk ismertetőt, illetve érdekes elemzéseket.
Önálló nemzeti haderőnk, a magyar királyi honvédség felállítását követően a lap nagy hangsúlyt fektetett az új honvéd törzstiszti kar legjelesebb tagjainak a bemutatására.
A Honvéd foglalkozott többek között a hadiröppentyűk problémájával, a magyar Honvédelmi Minisztérium szervezeti felépítésével, a tárca éves költségvetésével, a hadtudomány, a harcászat, a fegyvertan, az oktatás, a kiképzés, az elhelyezés kérdéseivel, a hadi eseményekkel, de közreadta a honvéd eskümintát is.
A Heckenast Gusztáv nyomdájában, modern nyomdaviszonyok között készült lap formája fennállása alatt mindvégig egységes maradt, belső szerkezetében azonban a magyar sajtóviszonyok és az idők változásával apránként megújult.
A lapnak időről-időre különböző témájú mellékletei jelentek meg. Így például a 13. számában a fennálló hadsereg átalakításának szükségességével, az általános hadkötelezettség és a szolgálati idő kérdésével, a decentralizált hadvezetés problémakörével, a katonai kerületek kialakításával foglalkozó, illetve a porosz és a magyar honvédelemet összehasonlító, Észrevételek a magyar honvédelem szervezésére című melléklettel találkozhatunk.
A mellékleteken túl A Honvédnek pályafutása alatt számos melléklapja látott napvilágot, melyek az Oktató Levelek, az Olló, az Új Honvéd, a Képes Harci Világ, illetve Harci Világ címet viselték.
1867 novembere és 1868 júniusa között élt Az Oktató Levelek című mellékap, ami Bethlen Olivér kiadásában és szerkesztésében készült nyolc nyomtatott lapon. A katonai szaklap négy főrészben, heti folytatásban a Szolgálati Szabályzat, a Harcászat, a Tábori utasítások és a Fegyvertan témakörét dolgozta fel. Az Oktató Levelekre önállóan és a főlappal együtt is elő lehetett fizetni. Önállóan egy évre 4 forintba, a főlappal együtt pedig 9 forintba került.
1869. január 12 és március 30 között jelent meg az Olló címet viselő melléklap. A négy lapoldalon kiadott politikai és irodalmi havi közlönyt Heckenast Gusztáv nyomdában állították elő. Az Ollót a főlap előfizetői díjmentesen kapták, a külön előfizetés 2 forintba került. A sajtóválogatást tartalmazó melléklap rendeltetéséről Bethlen azt írta: »Az „Olló”, – mint a czime is mutatja – nem törekszik eredetiségre…. célja egy széles olvasó körben a külpolitika iránti érdekeltséget fokozni. «
1868. július 15-dike és decembere között vehették a kezükbe az olvasók A Honvéd melléklapjaként napvilágot látott Új Honvéd című katonapolitikai havi folyóiratot, ami Bethlen kiadásában és szerkesztésében készült, s minden hónap 15-én jelent meg nyolc nyomtatott lapon. A sajtóterméket a lap előfizetői díjmentesen kapták meg.
A lap gondos munkatársai nem feledkezett meg az altisztekről és közkatonákról sem. Számukra 1870. Szeptember 22-én indították meg A Honvéd újabb melléklapját a Képes Harci Világot. „A magyar altisztek és közharcosok számára mulatva oktató olvasmány” alcímet viselő melléklap a főlap kíséretében kéthetente jelent meg kettő-négy nyomtatott oldalnyi terjedelemben. Önállóéves előfizetési díja 4 forint volt, míg A Honvéddel együtt évente 6 forintba került. A melléklap 1871. június 7-től Harci Világ címen élt tovább egy honvédtiszti társulat kiadásában és Halász Károly szerkesztésében. Terjedelme a benne feldolgozott témától függően négy-tizenhat nyomtatott oldal volt. Az elődjével azonos formában és áron terjesztett, kéthetente megjelenő Harci Világ 1874. Június 30-án A Honvéddel együtt szűnt meg.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
