|
Rákóczi rejtjeles levelei
A Rákóczi-szabadságharc idején a hadviselő felek a híreket, üzeneteket, parancsokat, kém- és harctéri jelentéseket lovas vagy gyalogos futárral küldték a címzetthez. Az álruhás hírvivőnek gyakran az osztrákok által ellenőrzött területeken kellett átvágnia magát, ahol katonai járőrök, kémek, ügynökök vadásztak rá. Ezért a levélírónak mindig számolni kellett azzal, hogy küldöncét elfogják vagy fondorlattal megszerzik tőle a ruházatába rejtett üzenetet, így célszerű volt, ha a leveleit rejtjelezve küldte.
A kuruc hír- és üzenetközvetítő szolgálat előszeretettel alkalmazta a titkosírással írt leveleket, amiknek clavisnak nevezett rejtjelkulcsát általában csak a levél írója és a címzett ismerte. A kurucok a titkosírást valószínűleg a Rákóczi főhadiszállására érkezett francia tisztektől sajátították el. A fejdelem irodája már 1704-ben kódolt levelezést folytatott a francia kormánnyal, illetve Rákóczi és a kuruc sereg parancsnokai a bizalmas közleményeiket titkosírással írva küldték egymásnak.
Rákóczi irodája kezdetben a legegyszerűbb rejtjelezési módot alkalmazta, amiben egy betűt egy másik betű vagy szám, mértani ábra, a csillagászati állatköri jel, illetve rajzolt jegy helyettesített. Egy-egy kulcsot persze nem sokáig lehetett használni, mert a kezdetleges rejtjelezéssel készült üzeneteket egy következetesen gondolkodó, a magyar nyelv sajátosságait ismerő, írni-olvasni tudó ember kis odafigyeléssel viszonylag könnyen megfejhette, így a kurucok hamarosan egy szövevényesebb, nehezebben kezelhető, de nehezebben is megoldható rejtjelkulcsot alkalmaztak. Ennél az eljárásnál a levél kódolója szavakat, számcsoportokat iktatott a betűk, illetve más szavak helyébe. Emellett hogy megnehezítse a titkosírás megfejtését a szövegben – a címzett által is ismert –, olyan jeleket, szavakat, számcsoportokat is beszúrt, aminek semmi értelme sem volt.
Az újabb és újabb rejtjelkulcsok időbeni címzetthez juttatása a nagy távolságok, a megszállási területek állandó változása, a portyázó ellenség és a futárok után kutató kémek felbukkanása miatt meglehetősen nehézkes volt. Ezért a kockázatok csökkentésére olyan clavisokat készítettek, amelyeknél a rejtjelkulcs rovataiban minden betűnek több, egymástól eltérő jele, betűje vagy száma volt. Hogy a clavis melyik sora volt éppen érvényben, arról a címzett a levélen feltüntetett jel vagy szám, illetve a futár szóbeli közlése alapján tájékozódhatott.
A Rákóczi-szabadságharc során a magyar rejtjelezők és az osztrák rejtjelfejtők között külön kis háború bontakozott ki, amelyben a találékony, egyre nehezebben kibogozható rendszert kidolgozó kurucok bizonyultak sikeresebbnek.
A szabadságharc évei alatt számos rejtjelkulcs látott napvilágot. A számokon alapuló, úgynevezett Clavis arithmeticus készítői például a betűket, illetve a rendszeresen használt szótagokat, igekötőket, katonai kifejezéseket, tulajdon- és földrajzi neveket külön számcsoportokkal helyettesítették, míg a Clavis musicalis szerkesztői a hangjegyrendszer vonalaira, illetve azok közé írt kottákkal és zenei jelekkel helyettesítették a betűket.
A rejtjelezés egyik érdekes alkalmazási módja volt a két, egymást helyettesítő szó kölcsönös, váltakozó értelmű használata.
A kurucok a titkosírással készült üzenetekre szándékosan nem írtak keltezést, így ha egy-egy ügyes kém valahogy meg is szerezte a clavist, a dátum nélküli levél megfejtésével próbálkozó nem tudhatta, hogy az alkalmazott jelkulcs érvényben van-e még.
Nem minden levelet írtak az elejétől a végéig titkosírással. A harctéri iratok közül számos olyan maradt fenn, amelyben az összekötő szöveget normál írással írták, és csak az üzenet fontos szavait és mondatait rejtjelezték.
Rákóczi minden vele állandóan kapcsolatban álló parancsnokával más-más kódrendszer alapján levelezett. Emellett a fejedelmi iroda használt olyan egységes rejtjeltáblázatokat is, amelyekkel a mindenkinek szóló üzeneteket titkosították.
A titkos íráskulcsokat Rákóczi irodájában őrizték, azokhoz csak a fejedelem legbizalmasabb emberei – Pápay János főtitkár, Beniczky Gáspár és Krucsay István titkárok – férhettek hozzá.
Rákóczit nagyon érdekelte a titkosírás, több rejtjeltáblázatot is saját kezűleg készített el. Ennek használatával írta aztán üzeneteit, illetve magántermészetű leveleit. Beniczky Gáspár éveken át szorgalmasan vezetett naplójában arról számolt be, hogy a fejedelem szívesen vállalkozott a szöveg megfejtésére: „Ő Felsége az posta vétele után szobájába visszavonulván, magánosan clavisos levelek megfejtésében derekasan munkálkodott.”
A rejtjeltáblázatot készítők általában keménypapírt használtak, amire tussal vagy színes festékkel írták fel a betűket, számokat, jeleket, de használtak szöveghordozónak pergament és kutyabőrt is. A papírt vászonra ragasztották, hogy jobban bírja a használatot. A clavisok többsége egyszerű kivitelű volt, de egyiket-másikat fejlécekkel, szépen rajzolt színes virágfüzérekkel, iniciálékkal díszítették.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
