|
Kréta
A tizenkilencedik század utolsó évtizedében az Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó Krétán a görög lakosság és a török hatalmi szervek között az etnikai ellentétek annyira kiéleződtek, hogy 1897 februárjában felkelés robbant ki Canea városában. A lázadók megsegítésére hamarosan görög flottakötelék érkezett a Caneai-öbölbe, s tengerészgyalogos egységeket tett partra a szigeten.
A Krétáról érkező riasztó hírek hallatán az ottani osztrák–magyar konzulátus védelmére a Monarchia hadvezetése azonnal két hadihajót küldött Caneába. Márciusra már a vezető európai államok félezer katonája állomásozott a szigeten, illetve több tucat hajója vett részt a görög támadás leállítására szervezett flottademonstrációban.
A fegyverszünet megkötését követően a béketeremtést magára vállaló hatalmak szárazföldi erői szállták meg a véráztatta szigetet. A Monarchia Triesztben állomásozó császári és királyi 87. gyalogezredének kijelölt zászlóalja március 29-én érkezett Krétára, Leo Guzek ezredes parancsnoksága alatt. A kontingens kötelékébe egy tábori egészségügyi osztag is tartozott, amelyre hamarosan komoly szerep hárult. 1897 júniusában ugyanis malária járvány tört ki Krétán. Rövid időn belül a szigeten állomásozó nemzetközi erők katonáinak közel fele megbetegedett. A korabeli feljegyzések tanúbizonysága szerint a megelőző intézkedések foganatosításában, a betegek szakszerű ellátásában, illetve a fertőzés visszaszorításában jelentős szerepet játszott a dr. Pavlečka ezredorvos vezette osztrák–magyar tábori egészségügyi állomás.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
