|
Koszovó
1902 őszén etnikai viszály ütötte fel a fejét Macedóniában, amely hamarosan átterjedt Montenegróra és Koszovóra is. A forrongó vilajetekbe vezényelt török csapatok azonban nem a kedélyek lecsillapítására helyezték a hangsúlyt, hanem a macedón, az albán, a crnagorác, a szerb, a bolgár és a görög lakosság megrendszabályozására, akik sérelmeik miatt fegyverrel fordultak a Porta katonái ellen. A konfliktus kezelésére az Osztrák–Magyar Monarchia és Oroszország közös tervet dolgozott ki. Ennek értelmében a két hatalom tisztjei rendfenntartó és humanitárius feladatokat láttak el a felbolydult tartományokban. 1907-ben főként Koszovóban, az osztrák–magyar tiszti csoport működési területén erősödött fel a szerb szabadcsapatok tevékenysége. A fegyveres szerbek zaklatásaitól tartó népcsoportok egyre nagyobb számban hagyták el otthonaikat. Hogy a menekültáradatot fogadni tudják, az osztrák–magyar tisztek az alárendeltségükbe utalt helyi csendőrséggel befogadó táborokat, és egészségügyi állomásokat állítattak fel, s működtettek mindaddig, míg az elűzöttek haza nem térhettek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
