Szkutari
A Balkán Szövetség 1912 októberében indította meg törökellenes felszabadító hadjáratát. A támadók gyors sikereket értek el az erejét vesztett oszmán sereggel szemben. Annak ellenére, hogy a Porta december elején fegyverszünetet kötött, 1913 februárjában újabb hadművelet indult a többségében albánok lakta, még török fennhatóság alatt lévő nagyváros, Szkutari megszerzéséért, melyet aztán márciusban a londoni békekonferencia az önállósodó Albániához csatolt. Hogy a szerb és montenegrói ostromlókat jobb belátásra bírják, áprilisban nemzetközi flottademonstráció kezdődött az Adriai-tengeren. A szerb kormány ugyan visszavonta csapatait, de a montenegrói sereg április 23-án bevette a várost. A londoni konferencia a Szkutari-válság felszámolására úgy határozott, hogy távozásra kényszerítik a város megszállóit, s hathatalmi ellenőrzés alá vonják a települést.
Miután az európai államok nyomására a montenegrói uralkodó átengedte Szkutarit a nemzetközi erőknek, azt előbb tengerészgyalogosok, majd szárazföldi csapatok szállták meg. Az Monarchia Vezérkara a Polában állomásozó császári és királyi 87. gyalogezred egyik zászlóalját irányította a városba, Ottmar Kailer ezredes parancsnoksága alatt. A július 28-án Szkutariba érkező alakulatot többek között egészségügyi osztaggal is megerősítették. Amint a négy századból álló különítmény elfoglalta a számára kijelölt szálláshelyet a szanitécosztag munkának látott. A közös hadügyminisztérium utasításának megfelelően városban előforduló himlő, tífusz és malária megbetegedések megelőzésére valamennyi osztrák-magyar katonát beoltottak és kininnel láttak el.
A szkutari misszió során az osztrák-magyar parancsnokok különös gondot fordítottak az állomány kiképzésére, hogy a különítmény mindvégig olyan elit csapat legyen, amelyikre felnéznek az idegen nemzetek katonái. A harci képzésen túl nagy hangsúlyt fektettek a speciális alegységek, különösen az utászok és az egészségügyiek készségeinek fejlesztésére. A Szkutari küldetés alatt tanúsított kimagasló helytállásáért számos osztrák-magyar tiszt részesült kitüntetésben. Közöttük volt a különítmény főorvosa dr. Rupert Kortschak is, aki Koronás Arany Érdemkeresztet kapott.
|