A második világháború során Budapestet 37 alkalommal támadta az amerikai, brit, illetve szovjet légierő.  Az ellenséges repülőgépek többször bombázták Rákosváros (Zugló korábbi neve) hadiüzemeit, illetve a Rákosrendezői pályaudvart, de bőven kapott a XIV. kerület a Keleti és a Nyugati pályaudvarnak szánt bombákból is. 

Az első légitámadást Budapest ellen szovjet Pe-8-as és DB-3-as bombázógépek hajtották végre 1942. szeptember 4-én, amit szeptember 9-én megismételtek.

Szép áprilisi délelőtt

Magyarország és Budapest hadászati bombázásáról 1943 végén döntöttek a nyugati szövetségesek. A főváros az első szőnyegbombázást a német megszállást követően, 1944. április 3-án élte át. Ezen a szépnek induló tavaszi délelőttön az Amerikai Egyesült Államok légierejének (AAF–Army Air Force) B-17-es és B-24-es bombázói indítottak nagy erejű támadást a Ferencvárosi rendező pályaudvar, a Csepel-szigeti ipari létesítmények ellen, amit éjjel az Angol Királyi Légierő (RAF–Royal Airforce) bombázói megismételtek. A rossz célzás miatt még a XIV. kerületre is esett bomba, amely egy ember halálát okozta.

Április 16-ról 17-re virradóra a RAF gépei többek között Zugló ipartelepeit vették célba. A pontatlanul ledobott bombák nem okoztak jelentősebb kárt.

Május 5-én hajnali félegykor rendelték el a légiriadót. A RAF Wellington és Halifax típusú gépei a Nyugati pályaudvarra, illetve Rákosrendezőre csaptak le. A bombák megöltek két zuglóit. Találat érte a Telepes utcai Magyar Pharma Gyógyáru Rt. épületét, légiakna rongálta meg a herminamezői Szentlélek Plébániatemplomot.

Támadás a vasút ellen

Június 2-án vette kezdetét az amerikai és a szovjet parancsnokság által közösen előkészített Frantic Joe hadművelet, ami a vasúti közlekedés megbénítására irányult. Az amerikai ingabombázók előbb a vidéki nagyvárosokat támadták, majd június 14-én AAF mintegy 600 repülőgépe indult Budapest ellen. A támadás súlypontja a főváros déli részére és annak környékére irányult, de hullottak bombák a város más részeire is. Zuglóban a légibombák három embert öltek meg.

Június 26-án a RAF vezetése 75 Wellingtont, 21 Liberátort és nyolc Halifaxot küldött Budapest fölé. A britek éjfél után 10 perccel kezdték bombázni a magyar főváros pályaudvarait. A legtöbb találat a Nyugati és a Keleti pályaudvart, illetve Rákosrendezőt és környékét érte. A nagyméretű bombák ellen nem nyújtottak védelmet a házak alatti óvóhelyek.

A XIV. kerületre mintegy 20–30 bomba hullott, ami megsemmisített 21 épületet. A Thököly út 131/a-ban öt halott 28 sebesült, a Thököly út 125-ben hét halott, a Nürnberg utca 41-ben négy halott egy sebesült volt. A Liget Szanatóriumban öten vesztették életüket és 26-an megsebesültek.

A pontatlan bombavetés áldozatai

Június 27-én az AAF gépei 10 órakor kezdték kioldani a Nyugati-pályaudvar és a Rákosrendezői pályaudvar felett a bombáikat. Sok találat érte a két vasúti csomópontot, azonban a pontatlan bombavetés számos lakóházat és kisüzemet is elpusztított. Többek között megsemmisült a Bíbor utcai Vegyészeti Gyár, ahol a láng-kézigránátok és lángszóró gyújtótöltények készültek. A másfél órás bombázás alatt több zuglói óvóhely telitalálatot kapott. A Nagy Lajos király útja 73-ban 18-an, a Pillangó utca 18-ban 14-en, a Kerepesi út 40–42-ben 18-an vesztették életüket.  Ezen a napon a XIV. kerületben összesen 61 halálos áldozata volt a légitámadásnak. (Folytatjuk.)

Papp Dezső