Az európai háború során Németország és Ausztria mellett a Magyar Királyságot támadták a legtöbbet a szövetséges bombázókötelékek.  Budapesten a bombák mintegy 6500 ember életét oltották ki.  Zuglóban a halotti anyakönyvek szerint 322 polgári személy vesztette életét.

A legnagyobb légitámadás

Július 2-án indították a szövetségesek legnagyobb légitámadásukat Magyarország ellen. Több mint 620 darab B–17-es és B–24-es repülőgép indult olaszországi bázisairól a kijelölt célpontok ellen. Budapestet három bombaszőnyeg sújtotta. Az erős légvédelem miatt a Keleti és a Nyugati pályaudvarnak, illetve a Rákosrendezői pályaudvarnak szánt rombolóbombák többsége az V., a VI., a VII., a XIII., illetve XIV. kerület lakóházaira, üzemeire és a Városligetre hulltak. Az Öv utcai Budapesti Porcelángyárat több, súlyos károkat okozó bombatalálat érte. A második világháború során ezen a napon esett a legtöbb zuglói a bombák áldozatául, összesen 218 ember lelte halálát a romok alatt.

Az elcsúszott bombaszőnyeg

A nagy támadást követően július 14-én, 27-én, augusztus 30-án, szeptember 5-én, 12-én és 14-én ismét megjelentek a szövetséges légi egységek a főváros felett. Zuglót egyik alkalommal sem érte közvetlen támadás, de az eltévedt bombák így is öt életet oltottak ki.

Szeptember 17-én a 20. légitámadást élte át a főváros. Az amerikai légierő 440 bombázóból és 279 vadászgépből álló köteléke óriási pusztítást végzett Budapestet. A közel másfél órán át tartó bombázás fél tizenkettő előtt pár perccel kezdődött. A Keleti pályaudvarnak szánt bombaszőnyeg északkeleti irányban elcsúszott, illetve átfedésbe került a Rákosrendezőnek szánt bombákkal. Így az 500 és 1000 fontos bombák még hatalmasabb pusztítást végeztek VII. és a XIV. kerületben. A Városligetben megsemmisült az Iparcsarnok és a Királypavilon, találatot kapott a Közlekedési Múzeum jobb szárnya. A bombák romba döntötték az Erzsébet Királyné útja 114., 125., Nagy Lajos király útja 181., 183., 185., 208.,  201., Czobor utca 1., 3., 4., 6., 25., 27., az Ilosvai utca 17., 25.,  27., 29., a Szőnyi utca 6, 10/a., 10/b. és a Lőcsei utca több házát, megöltek négy embert.

Az utolsó légicsapások

Szeptember 18-án este negyed tíz előtt egy perccel mintegy 200 szovjet repülőgép kezdte meg a főváros bombázását. A majdnem két órás légitámadás során a vaktában leszórt kisméretű romboló- és gyújtóbombák többsége, Zuglóra, Kőbányára és Angyalföldre hullott. Több találat ért a Rákosrendezői pályaudvart, a XIV. kerületben ismét négy ember vesztette életét.

Szeptember 19-én este egyidejűleg brit éjszakai bombázók és szovjet távolsági bombázók jelentek meg Budapest egén. A mintegy 300 gépből álló légi armada fél tízkor kezdte meg bombái kioldását a Hegyvidék, Óbuda, Újpest és Zugló felett. A főváros elleni 23. légitámadás a XIV. kerületben nem követelt emberáldozatot, csak anyagi károk keletkeztek.

Októberben két alkalommal 19-én és 26-án hulltak bombák Zuglóra, melynek során öt ember vesztette életét. Novemberben újabb három személy esett a légiaknák áldozatául.

A XIV. kerület szovjet megszállásáig Pataky Iván–Rozsos László–Sárhidai Gyula: Légiháború Magyarország felett című könyvében közölt, halotti anyakönyvi adatokra épülő statisztika szerint Zuglóban a második világháború idején a bombázások során 322 polgári személy vesztette életét.

Papp Dezső

Felhasznált irodalom:

Fodor Béla (szerkesztő): Zuglói lexikon. Dinasztia Kiadó, Budapest, 2003.

Gosztonyi Péter: A Magyar Honvédség a második világháborúban. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992.

M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1987.

Pataky Iván–Rozsos László–Sárhidai Gyula: Légiháború Magyarország felett I., II. kötet. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1992.

Szerzői közösség: Zugló templomai és történelmi egyházai.  Herminamező Polgári Köre. Budapest, 2001.